2014. május 25., vasárnap

9.rész

Sziasztok! Első sorban boldog gyereknapot! Másodszor nagyon szomorú vagyok hogy nem kapok kommenteket,nem tudom érdemes-e folytatni a blogot...Kérlek jelezzétek! Előre is köszönöm :)! Jó olvasást!
Ölelés


Ya Ou-nak küldtem egy biztató mosolyt, vett egy mély levegőt és belépett.
*Ya Ou szemszöge*
Mikor beléptem nem hittem a szememnek. Olivér zokogott.
-Tesó mi a baj?-közben nekem is egy könny csepp futott végig arcomon
-Berni nem fog meg bocsájtani elrontottam az egészet-és bele vert a falba egy nagyot.
-Hallod tesó szegény fal mit vétett neked meg most inkább azon legyél minnél jobban legyél utána meglátjuk a dolgokat jo?
-Köszi teso hogy itt vagy mellettem ésmegbocsájtasz nekem?
-Persze.-és szorosan megöleltük egymást.
*Berni szemszöge*
Lassan kullogtam haza felé nem akartam nagyon sietni tudtam hogy anyáék otthon lesznek. Telefon rezgésére lettem figyelmes. Anya hívott.
-Szia Kari!
-Szia babám! Mi a baj mi történt?
-Haza érek mesélek. De most leteszem. Szia!
-Jól van édesem. Szia!
Ahhoz képest hogy alig párnapja  ismerem de nagyon nagy a bizalmam felé bár az emberek  felé nehezen nyílok meg. Benne van valami de nem tudom mi. Lassan hazaértem.
-Megjöttem!-kiabáltam be.
-Szia Kicsim!-hallottam Kari hangját a konyhából
Halkan oda mentem hozzá és hátulról át öleltem.
-Berni úgy meg ilyesztettél.-mosolygott rám de mikor meg látott le fagyott a mosoly a szájáról.-Mi történt?
-Olival összevesztünk mert félreértett mindent és azt hitte megcsalom ezért ő is megcsaltés elment egy bárba és ott smárolt egy lánnya.-mondtam a végén elcsukló hangon.- És verekedésbe keveredett és kórházba került.-éreztem hogy a sós víz végig folyik az arcomon.
-Jaj édesem!.szorított megához sokáig lehettünk így a telefon csengésére rezzentünk szét. Ya Ou volt.
-Szia Ya Ou!-modtam a sírásközben
-Szia Berni! Mi a baj?
-Semmi semmi…
-Oli igaz?
-Telibe talált.
-Öltözz át és gyere be a korházba.
Szót fogastam felöltöztem egy kis sminket tettem magamra és már indultam is.
-Kari megyek be Olihoz majd jövök.-pusziltam meg
Ajtót sietősen zártam be és szinte futottam a kórházba. Egész úton azon gondolkoztam hogy vajon mi lehet hogy így sürgetett Ya Ou. Olinak lehetett valami baja… ebben a pillantaban a kórház bejáratánál találtam magam.
-Sziasztok!-öleltem meg egyesével mindenkit
-Szia Berni!- Jött hozzám a Ya Ou és félre húzott.
-Mi a baj? Mi történt?
-Menj be.-mondta Ya Ou lehajtott fejjel. Engedelmeskedtem neki, nem tudom miért.
A szemeim meg teltek könnyel ahogy beléptem. Olivérből minden féle cső lógott ki.
-Te jézus isten.- a földre rogytam és csak sírtam.Sziki lépett utána be az ajtón de nem kaptamfel a fejem csak sírtam tovább.
-Berni állj fel!
-Sziki nem bírom! Miért érdemlem meg ezt?-felhuzott és szorosan magához ölelt és ki vitt. Kinnt már ott volt Benny és a barátnője, Ya Ou is. Elsőként Ya Ou jött oda hozzám ő is sírt.
-Berni, Oli erős és túl fogja élni!-hosszassan ölelt és szorosan éreztem hogy már nem nagyon kapok levegőt.
-Ya Ou nem kapog levegőt!
-Bocsi-hajtotta vissza fejét
-Semmi gond.-próbáltam rá mosolyogni.Ezután hosszadalmas csend lett. A csendet magassarkú cipőkoslatása törte meg. Mikor Ya Ou meglátta teljesen elfehérdett, én csak kérdőn néztem rájuk.
-Te mit keresel itt Ági?
-Olivérhez jöttem. Hallottam anyukájától hogy beteg.
-Olivérrel már rég vége van nem érted?!-teljesen kikelt magából Ya Ou
-Mi van?1. Ki vagy te? 2. Mi az hogy Oliés közte mindennek vége?!-már én is ordíbáltam
-Szia! Én Olivér barátnője vagyok Ági!-nyujtotta felém a kezét.
-Mi az hogy Olivér barátnője?-indultam a nő felé de Ya Ou elkapta a kezemet mert tudja h bevernék neki egyet- Te senki vagy Oli életében érted?!
Ági elfutott én sírva rogytam össze. Miért érdemlem ezt?
Csend volt Ya Ou és Sziki vígasztaltak.
-Elnézést kisasszony kérem szépen álljon fel a hideg kőről mielött felfázik.-szólt a doktor úr.
-Rendben.-felültem a székre és folytattam a zokogás már Sziki is sírt nem csak mi Ya Ouval, a doktor Olihoz ment be utána egy fél órával jött ki.
-Elnézést ki Olivér barátnője?-én felálltam és oda mentem az orvoshoz
-Igen?-már vörös szemeim voltak a sok sírástól
-Kisasszony Olivér fennt van és beszéltem vele- gyomrom görcs be rándult- és elmesélt mindent…végig sírta. Lehet hogy ez akadályozza a gyógyulásban a beteget kérem beszéljen vele.-erre rohantam a szobába ahol a szöszi feküdt.
-Szia!-mondtam remegó hangom majdnem elsírtam magam
-Berni én..én.. gyere ülj le és beszéljük meg.-láttam ő is sírt természetessen leültem mellé.
-Oli de miért?-elvesztem írisz szemeiben a másik pillanatban azon kapom magam hogy ajkaink összeragadnak,de érzéki csókunk egy nem várt személy szakítja félbe…

4 megjegyzés:

  1. nagyon jo legyszi ne hagyd abba foleg ne most muszaj megirnod a kovi reszt de gyorsan hozd :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen szombaton hozom a kövi részt :)

      Törlés
  2. Huuuuh..nagyon jó hamar kövit! :D

    VálaszTörlés