8.rész

Sziasztok! Megjöttem az új résszel :)  ! Fordulatos lesz a következő rész. Mint ahogy a cím mondaná: Nem mindig minden tökéletes. Pipálni és komizni ér ;)! Jó olvasást!

Ölelés

Elmeséltem neki mindent mondanom se kell Vilu eléggé felkapta a vizet.

-Ezt mégis hogy képzeli? Egyáltalán nem ilyennek ismertem Olivért.. De tudom hogy a sármos és kedves ember egy gerinctelen állatot rejt!-mondta olyan szinten felháborodva mintha őt csalta volna meg

-Na Vilu azért ne túlozz mert ő egy aranyos fiú de nem tudom mi ütött belé, de viszont Ya Ou már elment egy órája és még sehol sincs.- aggodalmaskodtam mintha anyukája lennék

-Berni nyugodj le, Ya Out felhívom hogy hol van de te nyugodj –mondta Sziki.

Annyira hálás vagyok neki hogy itt van mellettem és törődik velem.

*Sziki szemszöge*

                                                                    

Jézusom Berni nagyon le van törve félek ha Olivér elhagyja őt akkor Berni megint meg próbál öngyilkos lenni. Fel kell hívnom Ya Ou-t mert már én is aggódom értük.

-Szia haver! Hol vagytok?-kérdeztem félve a válaszolt

-Hallod tesó Oli kórházban van gyorsan gyertek- Ya Ou remegő hangon mondta nagy baj lehet nem vall rá hogy remegjen a hangja. Egyből bontottam a vonalat.

-Berni gyere a kórházba kell mennünk Olivér bennt van.- mondtam kietetve.Láttam a szemei könnybe borultak  de nincs idő vigasztalásra.

*Berni szemszöge*

Mikor Sziki közölte hogy Oli kórházban van összetört bennem minden.A könnyek patakként folyt le arcomról de nem érdekelt bent akartam lenni Oli mellett a kórházban.

Mikor beléptem Ya Ou kisírt szemekkel jött felém, teljesen megijedtem.

-Berni O…O…O..Oli….Olivér……

-Mi van vele?-kérdeztem már türelmetlenül

-Olivért fejbe vágták egy üveggel és megsértette a fejés és a szilánkok benne maradtak a bőrében,  aztán a hasába rugtak hármat-a mondat végére elcsuklott a hangja. Én a földre este és csak sírtam nem tudtam semmi mást tenni csak sírni.

-Berni kelj fel fel fogsz fázni!-mondta szipogva Sziki

-De nem birok! nincs bennem annyi erő!-erre a mondatra Ya Ou egyből felkapott és letett egy székre mellém ült átölelt és úgy sírunk.

*2 órával később*

-Jó napot önök Patocska Olivér hozzátartozói?-kérdezte az orvos én egyből felkaptam a fejemet

-Igen! Hogy van mit lehet róla tudni?

-Rossz állapotban van.Jóval nem tudok  szolgálni sajnálom.

-És bemehetünk hozzá doktor úr?-kérdezte Ya Ou mikor felfogta mi történt

-Persze! 106-os terem.-és el is távozott

Halkan mentünk be nem akartuk felébreszteni az álomszuszékot. Ahogy megláttam a szemem beázott éreztem hogy a sós folyadék végig folyik az arcomon.Ya Ou elém lépett.

-Minden rendben van Berni?

-Ya Ou hogy lenne minden rendben? Oli megcsalt most itt fekszik semmi jót nem tudnak mondani róla az orvosok hogy lenne minden rendben?!-keltem ki magamból a stressz miatt utána kiviharzótan a szobából. Leültem egy székre és hangos zokogásba kezdtem. Sziki kijött a szobából egy 5 perc múlva.

-Berni nyugi tudom hogy azért ordítottad le Ya Out mert kikészít Oli látványa meg ez az egész… Oli felkelt szeretnél vele beszélni?-mondta mind ezt olyan megértően mintha átélte volna.

-Igen meg kell beszélnem vele ezt.

Mikor beléptem a szobába láttam hogy Oli rám néz aztán Szikire.

-Meny ki innen!-ordított rám engedelmeskedtem neki. Sírva futottam ki a szobából a mosdóig hogy ne jöjjön utánam senki. Sírtam ,sírtam és csak sírtam.

*Sziki szemszöge*

-Hallod tesó ez minek kellett?-kérdeztem érthetetlenül

-Mert megcsalt Ya Ouval…-mondta Olivér szemrehányóan.

-Hát te megbolondultál?! Én meg ő?! Észnél vagy Olivér!!??-ordított vele Ya Ou

-Láttam amit láttam a szobámban ölelgetétek egymást..-csuklott el a hangja

-Az azért volt mert mikor te fürdeni voltám Máté rámozdult szerencsédre elrántottam azt az állatot Berni közeléből. Berni meg befutott sírva, mert Máté a régi pasija volt és hát nem éppen szépen ért véget ez a másfél éves kapcsolat…-és kirohantam a szobából utána csak Sziki hangját hallottam

-Jézusom mit tettem… Soha nem fog megbocsájtani.

-De meg fog mert szerencséd van hogy ennyire szeret.-mondta Sziki

*Berni szemszöge*

-Mikor ki léptem egyből Ya Ouval találtam magam szemben vörös kisírt szemmel.

-Mi a baj Ya Ou?-kérdeztem aggodalommal teli és a sírás folytatott

-Olivér-csuklott el a hangja

-Mit csinált?!-kérdeztem nagyobb hangerővel

-Félre értett mindent! Azt hiszi hogy te meg én…. És most meg utál.-kezdett sírni de kezével eltakarta arcát.

-Hogy mi van?! Ya Ou nyugodj meg! Menj be mosd le az arcod hideg vízzel utána gyere vissza és be megyünk ehhez a had ne mondjam mihez.-modtam idegesen és szót fogadott nekem. Mikor bement éreztem hogy megint sírni fogok de letöröltem könnyeim fel álltam és Ya Ou pont kijött. Magam felé fordítottam meg öleltem.

-Nyugodj meg Oli meg fog bocsájtani.-súgtam fülébe éreztem hogy biccent egyet a fejével és elindultunk. Az ajtó előtt voltunk könnyek gyűltek szemembe Ya Ou-nak küldtem egy biztató mosolyt, vett egy mély levegőt és belépett.