2014. május 10., szombat

4.rész

Sziasztok! Nagyon sajnálom hogy nem hoztam meg az ígért részt előbb de technikai problémák akadtak.. Jó olvasást! :) Ölelés
U.i.:jelezzétek ha tetszik a rész kérlek kommenteljetek köszii :)

Tényleg nagy volt az ágy így fel tudott mellém feküdni és a mellkasán aludtam el.
Másnap arra kelek hogy nincs mellettem....

Apáék jöttek be.
-Apa hol van Oli?
-Elmentek próbára nyugodj meg utána jön vissza hozzád.
-Huhh-sóhajtottam megkönnyebbülten
-Nagyon szeret téged-mondta kari
Könnyek szöktek szemembe,nem tudom miért sírok ennyit ez a fiú végett de ha ígyfolytatja ki fog csinálni.
-Most mi a baj?Hiszen ez csodás hogy szeret!
-Tudod Kari engem már sokszor átvertek apa nem tud erről és ez maradjon így is oké?
-Oké. De hogy vertek át?
-Kihasználták a vagyonunkat, az érzéseimet…-csuklott el a hangom és a könnyek már záporként futottak arcomon. Kari szorosan magához ölelt mint egy anya. Jól esett, furcsa volt „anyai” ölelést kapni de jó érzés is egyben. Lassan telt az idő már6 óra lehetett mikor meghallottam hogy kinyílik az ajtó. Oli jött be.
-Szia! Gyere ide mellém- mutattam a helyre- Már vártalak.
-Szia! Nem kell kétszer mondanod- mire az ágyba huppant- Nagyon hiányoztál!-puszilta meg fejem búbját.
-Te is nekem!- öleltem szorosan magamhoz.
Percekig így voltunk és én annyira el voltam foglalva a szívverését hallgatva észre se vettem hogy elaludt. Olyan édes mikor alszik. Várjunk csak most ha alszik akkor bármit tehetek vele mert azt mondom hogy álmodta. Szájon pusziltam és ő ezt álmában viszonoztam és csak ennyit morgott:
-Én is szeretlek Berni!
Ezzel a tudattal aludni hogy tényleg szeret eszméletlen jó! Egy kis idő múlva én is elaludtam.
Teltek múltak a napok és hát eljött  az a nap amikor haza mehetek.Izgatott voltam, és Oli sem jött be tegnap sem ma sem… rosszul esett.
-Mehetnek haza jó bulást!-mondta az orvos
-Köszönjük szépen viszont látásra-mondtam mosolyogva
Isteni volt kinnt lenni újra. A haza vezető út szótlanul telt.

-Végre itthon!-mondtam 1000 wattos mosollyal az arcomon.Kinyitottam az ajtót és nem várt látvány fogadot…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése